
<= Az előző napokban felkeresett északnyugat-olaszországi és graubündeni (svájci) szépségekhez és sztorikhoz kattints ide
Saját készítésű látnivalótérképünket a kéthetes utazás során meglátogatott helyekről ITT találod.
Az északnyugat-olaszországi és a svájci élmények hatása alatt az első edolói esténken jól megcsúsztunk a lefekvéssel. Viszont másnapra sziklaszilárd, biztonságos időt jósoltak a Parco Naturale Adamello Brenta Geopark területére, ezért nem állítottuk hajnalok hajnalára az ébresztőt. Könnyelműen még a nemzeti park megközelítését is alábecsültük kicsit, holott a kempingünktől észak felé vezető Val di Sole völgyben jó sok időt el lehet tölteni spontán tötymörgéssel a lassabb lakókocsik mögött, hiszen meg kell mászni a Passo del Tonale 1.884 m magas hágóját. Madonna di Campiglio hegyekkel koszorúzott üdülőparadicsomába már tíz óra után érkeztünk, és bár a
kiszemelt startpontunk a Vallesinella vízesések delegált parkolója lett volna, már a mackórajongó város közepén megállítottak, hogy ott nincs több hely, hacsak nem foglaltunk magunknak előre. (???) Mit volt mit tenni, mint visszafordulni, beállni a város óriási parkolóházába, majd megpróbálni felnyomakodni az egyik shuttle bus-ra. Amire ugyancsak nem vettünk jegyet előre... :D Ezennel ünnepélyesen közkinccsé tesszük azt a honlapot, amin a park összes parkolójába és transzfer járatára előre lehet jegyet váltani, és amit ez után a közjáték után csikartunk ki a park ügyfélszolgálatától: https://mobility.pnab.it/ Egy szó mint száz, már késő délelőtt volt, amikor végre ott álltunk teljes túrafelszerelésben a túránk kezdetén.