Akit nem érdekel a következő rögtönzött pszichológiai lecke, az tekerjen le az úti beszámoló kezdetéhez, a ***-hoz. ;)
Szürke hétköznapok. Mókuskerék. Mindennapi stressz. Hányszor meg hányszor halljuk ezeket a kliséket, amíg egyszer csak ott nem találjuk magunkat a baj kellős közepén. A baj lehet szorongás, immunrendszer-kimerülés, depresszió, kiégés, amit csak akarunk - tetszőlegesen behelyettesíthető, hogy ki melyikre fogékony. Idén a közelgő költözésünk és egymást csőstül követő betegségek miatt úgy voltam vele, hogy jó, hát nem utazunk, ezen is lehet spórolni. A bökkenő csak ott van, amikor az ember spórolás címszóval azt a hobbiját - az én esetemben az utazást - is száműzi az életéből, ami segít, hogy megőrizze a lelki egyensúlyát. A COVID óta nem éreztem ennyire, hogy mennyire fontos, hogy az ember időt és pénzt szánjon arra, amivel valóban ki tud kapcsolni, de a szervezetem ismét figyelmeztetett, hogy ez nem mehet így tovább.