Kövess minket Instán!

Nincs megállás!

Nincs megállás!

Autós skót körút - Előkészületek és általános benyomások

2023. december 22. - ynda

Nos hát, hol is kezdjem a 2023. júliusi-augusztusi háromhetes skót körutunk beszámolóját? Talán a legelején. Vagyis 2020-ban. Akkor ugyanis már az utazás egész terve megvolt, éppen hogy kezdtük volna a foglalásokat, amikor kitört a COVID. Aztán 2021-ben szerettük volna bepótolni az utat, de az egekig emelkedett üzemanyagárak miatt nem engedhettük meg magunknak, hogy ennyi pénzt elautózzunk. Harmadjára, azaz idén már csak nem akartuk elhalasztani, bár a májusi olasz utunk legelső napján összeszedett bokaszalag-szakadásom nem könnyítette meg a felhőtlen készülődést. Ezt leszámítva idén végre minden körülmény adott volt, hogy bepótolhassuk ezt a régi álomutazást, és végre meglátogathassuk Glasgow-ban élő sógornőméket. A terv tehát megvolt, csak le kellett porolni. ;)

Az első dolog, amit észleltünk, hogy Skócia az egyik legszelesebb hely, ahol valaha jártunk. Na meg az, hogy szélsebesen vesz le mindenkit a lábáról. Tartsatok most velünk Csalagúton-hajókázáson-kempingezéseken-túrázásokon át egy 7.000 km-es kiruccanásra Budapestről Skóciába.

1_terkep_latnivalokkal_3_szin.jpg

Összesen 19 napig tartott az utunk, amiből az első két és fél nap az odaút, az utolsó két nap a hazaút volt. Tisztán tehát két hetet töltöttünk el Skóciában. Nagyon alaposan ki kellett választanunk a Brit-szigetre átjutás módját és időpontját, mert megfelelő puffert kellett hagyni arra, hogy eljussunk Budapestről a Csatornáig. Leginkább a német autópályáktól tartottunk, mert a híresen sok felújítás tud hosszú várakozásokat előidézni. Ezekkel végül nem volt gond. Calais-ig viszont az összes nagyobb belga város körül (Liège, Brüsszel, Gent és Antwerpen) belefutottunk az esti csúcsba az elkerülőkön.

Utazás kutyával a UK-be:

A szervezés során a legtöbb előkészület arra irányult, hogy Foltosunkat beengedjék az országba. A Brexit óta a kutyával belépés sokkalta bonyolultabb, mintha EU-s országba akarnánk magunkkal vinni a kedvencünket. Hallottunk ismerőstől rémtörténetet, hogy a kutyáját nem engedték be, mert nem volt megfelelő az oltása... Ezek után mi tízszeresen is túlbiztosítottuk magunkat, és az utolsó napig tájékozódtunk a kormányzat honlapján (https://www.gov.uk/bring-pet-to-great-britain), hogy éppen milyen aktuális belépési feltételek vonatkoznak a kutyákra. EU-s országként még mindig viszonylag "könnyű" dolgunk van. A legfontosabb, hogy a chip rendben legyen, hogy a veszettség elleni oltás meglegyen, és hogy az országba belépéstől számított megadott órán belül rendelkezzen féregtelenítési igazolással az eb. Ugyanakkor arra is oda kell figyelni, hogy kutyával kizárólag az ún. approved route-okon lehet közlekedni a UK és a kontinens között. A kutya csak a Csalagúton, vagy pedig meghatározott hajótársasággal és hajózási útvonalon utazhat.

20230721_081831.jpg

Csalagút vagy komp?

Mi ki szerettük volna próbálni a Csalagutat és a hajót is, így odafelé az előbbit, hazafelé az utóbbit választottuk. Egy jó tanács: SOHA ne kísérletezzetek komppal átkelni a Csatornán. A Channel Tunnel-ön ellenben kizárólag pozitív tapasztalataink voltak. Több mint egy órával indulás előtt odaértünk, hogy legyen időnk becsekkoltatni Foltost. A kutyákat szigorúan ellenőrzik, kitérőt kell tenni a Pet reception-re, ahol megnézik az iratait, majd kiolvassák a chipjét. Kapunk egy matricát az autóra, hogy kutya van velünk, ezután be is lehet állni a sorba, ami a mi kora reggeli érkezésünkkor kb. két autóból állt. Pöccre pontosan ment minden, becsekkoltunk az automatánál, majd a rendszer felajánlásának köszönhetően elértük a kettővel! korábbi vonatot. Az autók magasságtól függően különböző típusú vagonokba hajthatnak be. Mi az 1.90-es magasságunkkal pont elfértünk az alacsonyabb járműveknek szánt ellenőrző korlát alatt pár milliméterrel, de a személyzet inkább biztosra ment, és előreküldött minket egy másik konténerbe, a lakóautók közé.

És akkor emlékezzünk meg róla, hogy milyen gördülékeny volt a beszállításunk Calais-ban. És ez elé tegyünk egy mínuszjelet, és szorozzuk meg 10-zel, és máris a kompos utazás "egyszerűségénél" tartunk. Mi az írt másfél óra helyett majdnem három órával az indulási időpont előtt beálltunk a sorba Dover városában. Három órán keresztül, az utolsó pillanatig nem lehettünk biztosak benne, hogy elérjük azt a hajót, amire foglalásunk volt. Végül percre pontosan akkor hajtottunk fel a lefoglalt hajónkra, amikor az hivatalosan indult volna. Utánunk még jött 10-20 autó, és a komp megtelt, majd minimális késéssel elindult. Nem sok híja volt, hogy nélkülünk... Hazafelé esetleg még azt mondja az ember, hogy egye-fene, ha lekési, lekési. Na de odafelé, az út legelején ennyi idegeskedéssel és potenciális késéssel kezdeni a nyaralást, szerintem senkinek nem hiányzik. A DFDS hajótársaság ráadásul az aktuális utazási információkat rendkívül hivatalos fórumon, a Twitter csatornáján közli az utazókkal. A komp egyébként azért is rosszabb választás, mert a kutyáknak az autóban kell maradniuk, nem mehetnek fel a fedélzetre.

A tetejébe az átkelésünk napjára az Antoni nevű ciklon miatt viharos szélre lehetett számítani. Alaposan bedaedalonoztuk magunkat, és bíztunk benne, hogy kibírunk másfél órát hányás nélkül, de óriási szerencsénkre a nagy hullámok elmaradtak. Lehet, hogy a rosszullétet azért is sikerült elkerülni, mert okulva a norvégiai hányós incidensünkből végig kint fagyoskodtunk a fedélzeten, a körülöttünk csapkodó tengervíz elől menekülve.

Balkormányos autóval a Brit-szigeteken:

Miután kigördültünk a Csalagútból, az első dolgunk az volt, hogy az első benzinkútnál megálljunk venni fényszórómatricát. Ez arra szolgál, hogy a "rossz" oldalon haladó balkormányos autó fénye ne vakítsa el a szembejövő jobbkormányos autókat. A törvény szerint kötelező a használata, de nyilvánvalóan nem mindenki töri karját-lábát, hogy beszerezze.

20230805_132214.jpg

Praktikus kis kiegészítő a sebességhatárokat átszámító matrica is, amit mi egy kézírásos cetlivel helyettesítettünk:

20230805_154903.jpg

Átkelés az országon dél-észak irányban:

Mondhatjuk, hogy a Skóciába eljutás a folkstone-i termináltól már-már kellemes. Két- és háromsávos autópályán lehet haladni. Felfelé a nyugatin, lefelé a keletin mentünk, hogy többet lássunk az országból. Azonban hiába a jó infrastruktúra, a sebességkorlátozás (70 mérföld) és a nagy távolság miatt több mint fél napba telik felérni, és akkor még csak Skócia határánál vagyunk, nem is fent a messzi északon.

20230721_172030.jpg

Az egyetlen nagyobb lassító elem az út során a Londont elkerülő, hírhedt M25-ös körgyűrű, illetve a nyugati útvonalon a nagyvárosok (Birmingham, Liverpool/Manchester) körül is kisebb dugóra lehet számítani. Az M25-ösön általában uralkodó viszonyokat a legjobban talán a zseniális Elveszett Próféciák c. könyvben fogta meg Neil Gaiman és Terry Pratchett. :D

"Sok jelenség - háború, járvány, váratlan APEH-ellenőrzés - a Sátán keze munkájának ékes bizonyítéka, ám amikor csak a démonológia szakavatott tudósai összegyűlnek, mind egyetértenek abban, hogy a Londont körülölelő M25-ös körgyűrű jó eséllyel száll versenybe a legjobban sikerült csapásért.

Annyiban persze tévednek, hogy az út csupán azért gonosz, mert mindennap rengeteg indulat és vérontás szemtanúja.

Valóban igen kevés ember tudja a világon, hogy maga az M25-ös körgyűrű az Ősi Mu Sötét Testvériségének elfeledett nyelvén az odegra jelét formázza, ami annyit tesz: 'Hódolat a Nagy Szörnyetegnek, Világfalónak'. Az a több ezer ember, aki keresztülpöfögi magát az autópályának ezen szakaszán, olyan hatással bír, mint a víz az imakeréken: szakadatlan táplálja a minőséggyenge gonoszság dögletes leheletét, sokmérföldnyi hatósugárban beszennyezve a metafizikai légkört.

Ez volt Crowley [kvázi arkangyal - a blogszerk.] egyik legsikeresebb ártánykodása. Évekbe tellett, mire megcsinálta, háromszor tört fel számítógépes hálózatokat két betörés és egy kisebb megvesztegetés segítségével, valamint, miután minden próbálkozása csődöt mondott, egy nyomorult, esős éjszakán két órán keresztül húzogatta ki a földmérők cölöpjeit az építkezésen, és néhány jelentéktelen, de félelmetesen okkult méterrel odébb verte le őket. S amikor aztán elkészült az első harmincmérföldes, alattomos vargabetű, Crowleyt a jól végzett gonosz munka elégedett melegsége töltötte el."

(Horváth Norbert fordítása)

Mindazonáltal az eljutás északra összességében nem vészes, ráadásul az autópálya ingyenes, leszámítva a Dartford Crossing hidat, amiért a díjat utólag kell befizetni online.

Kisebb országutak:

Elsősorban északon találkozunk kisebb méretű utakkal. Ezek gyakran egysávosak, és ún. passing place-ek (elengedő megállók) vannak kijelölve rajtuk. Ezeknél kell lehúzódnia annak, akinek a sávjában a félreállóhely található. Ha nagyobb forgalomba futunk bele egy-egy ilyen szakaszon, akkor bizony viszonylag lassú eljutással lehet számolni. A kanyargós utak egy kis hányásveszélyt is rejtenek magukban, főleg, ha az ember jó fűszereset reggelizik (higgyetek nekünk, empirikus úton megtapasztaltuk).

20230725_110423.jpg

A másik lehetséges dugóforrás, ha baleset alakul ki. Mi például a Glencoe-völgyben átvezető főúton futottunk bele egybe, és mivel körülbelül nyolcórás útzárat jósoltak, inkább kerülőutat választottunk (ami szintén háromórás lett). Ettől eltekintve mindenhol tudtuk tartani a Google Maps által megtervezett szintidőt, kivéve a turisztikai céllal kialakított North Coast 500 (NC500) út északi szakaszán.

1280px-north_coast_500_scotland_svg.png

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/North_Coast_500#/media/File:North_Coast_500,_Scotland.svg

20230801_115750.jpg

St. Andrews környékén találkozni a legveszélyesebb fajta autóúttal, amit csak ember kitalálhat. A 2x2 sávos gyorsforgalmi úton ugyanis a lehajtókat úgy oldják meg, hogy a szalagkorláton keresztül a szemközti sávokon át kell lehajtanod. Lehajtóval vacakolni? Ugyan, minek az? XD

nevtelen_11.jpg

Szállások:

Természetesen egész pontosan megterveztük előre az egész utat, újbóli derültségre adva okot kis családunknak az órára pontosan lebontott Excel táblázatunkkal. Persze ez nem azt jelenti, hogy semmiben nem térünk el tőle a helyszínen, ha úgy hozza kedvünk, de mi szeretjük a külföldön töltött időt maximálisan kihasználni. Hogy mindenképpen legyen hol álomra hajtani a fejünket, az összes kempingünket előre lefoglaltuk, egyetlenegyet kivéve, ahol pórul is jártunk. Gyakran találkozik az ember olyan kitétellel, hogy csak két napra előre lehet foglalni, vagy főszezonban egyáltalán nem is lehet. Mi ezeket a honlapokat azonnal zártuk is be.

Azon az éjszakán, amire nem volt foglalásunk, be is fürödtünk kicsit, mert természetesen, amikor odaértünk a kempingbe, már teltház volt. Végül az alábbi lett a szállásunk. Na, nem a világítótorony persze, bár egyébként ott is meg lehet szállni (https://www.stoerlighthouse.co.uk/). Mi a szürke autó mellett parkoltunk. Zuhany és rendes WC nélkül ki lehetett bírni egy éjszakára, és a hűtő is pont elment annyit akkumulátorról, hogy ne romoljanak meg a dolgok. Összességében meglepően jól pihentünk itt, a legelésző tehenek társaságában. :)

20230730_201454.jpg

A kempingek színvonala teljesen átlagos európai volt, se jobb, se rosszabb. Viszont mégis kiemelek néhányat, ami kifejezetten kedves lett a szívünknek. A Bunroy Holiday Parkban cukorfalat nyuszik borzolták Foltos kedélyét:

20230727_064932.jpg

Ben Nevis Holiday Parkból premier plánban ráláttunk Skócia (és egyben az egész Egyesült Királyság) legmagasabb csúcsára, a Ben Nevisre. Ráadásként szabadtartású tyúkok is felbukkantak néha az autók között.

20230723_192642.jpg

20230724_191801_1.jpg

A hazafelé úton egy rövid megalvásra foglaltuk le a Huntingdon Boathaven & Caravan Parkot, ahol vétek túl kevés időt eltölteni. A lakóautók mellett lakóhajók is tucatjával pihennek itt, és innen indulnak kellemes kis sétahajózásokra a környező csatornarendszeren.

A valaha volt egyik legjobb kempingbeli szállásunk a durnessi Sango Sands Oasis lett, ahol - mint kiderült - volt némi protekciónk. Az egyik legjobb parcellát kaptuk a sziklaszirt peremén, VIP-kilátással az óceánra. Mint kiderült, nem a jó szerencsénknek, hanem a kempingben dolgozó Eszternek köszönhettük ezt a kivételes helyet, mert amint meglátta a foglalásunkból, hogy magyarok vagyunk, egyből ide osztott be minket. Ezúton is hálásan köszönjük! <3

20230801_093721.jpg

A lakóautózásnak természetesen a britek körében is nagy hagyománya van. Egyesek a teljes önmegvalósítást a járgányukon élik ki. Mi a véleményetek, Magyarországon ezek átmennének vajon a műszakin?

20230729_163936.jpg

Látnivalók, sztereotípiák, jelképek:

Természetesen szerettünk volna minél több mindent megnézni, de az alap látnivalókat (pl. Skye, Loch Ness) se akartuk kihagyni. Itt jegyzem meg, hogy Loch Ness messze túl van értékelve, de erről majd egy későbbi bejegyzésben bővebben. Azt vettük észre, hogy míg Skye magasságáig még rengeteg az egyéni és buszos turista, innentől északra már sokkal kevesebben merészkednek. Mintha Skye-nál véget érne Skócia, pedig valójában valahol ott kezdődik. A magyarázatot abban véltük megtalálni, hogy az utazási irodák szervezett útjai egyáltalán nem visznek az ország északi részére utakat.

A mi utazásunk egyetlen biztos pontja az volt, hogy szeretnénk áthajózni Staffa bazaltorgonákból álló szigetére, mivel annak idején ennek "túloldalán", az írországi Óriások útjánál már jártunk. Ez hozta magával azt, hogy ha már itt vagyunk, egy szomszédos szigetet is fedezzünk fel, ahol valódi lundákat lehet látni. Ez mindig is egy nagy álmom volt. Ezen kívül a látnivalókat főleg a Google Maps alapján választottuk ki, illetve nem titkoltan néhány Harry Potter-filmekben szereplő helyszínt is fel terveztünk keresni.

Skóciának van egy brandje, aminek a részét képezi az ország jelképe, a bogáncs, Nessie, a víziszörny, a skót szoknya és a skót duda is. Ezek néha a hagyományőrző és irigylésre méltó mellett egészen bizarr formában öltenek testet:

20230723_135916.jpg

A bogáncs csodaszépen reprezentálja az ország zord hangulatának szépségét, a skót emberek makacs kitartását:

20230801_160100.jpg

A puha, frufrus felföldi tehenekért mindenki odavan, mindenhol meg lehet vásárolni a szőrmók példányukat. A valóságban viszont mi egész kevés helyen találkoztunk velük.

20230731_115937.jpg

A skót akcentustól méltán rettegtünk, mert filmekből és elbeszélésekből is a legrosszabbra készültünk. Viszont mivel túl sok tősgyökeres skóttal nem találkoztunk (ahol igen, ott azért csak megértettük magunkat egymással valahogy), nem igazán voltak nyelvi problémáink. Azt viszont érzékeltük, hogy főleg Skye környékén vannak családok, ahol még mindig a gaelt használják az egymás közötti kommunikációban. Mi az egész ottlétünk idején a BBC Gael rádióra tekertünk, hogy részünk legyen egy kis klasszikus skót zenében és némi gael nyelvleckében.

Skócia és az erdők:

Észak felé haladva, a brit-skót határt átlépve azt vesszük észre, hogy megjelennek mellettünk a dombok-hegyek, viszont a fák eltűnnek. A Középkorban kezdődtek a jelentős erdőirtások a hajó- és lakóházépítéshez, és ez utána egyre durvább méreteket öltött, mert a fa a mindennapi élet nélkülözhetetlen alapanyaga lett. Amikor felismerték a problémát, erdősítési projektek indultak, de elsősorban a gyorsan növő, és újra gyorsan kitermelhető fajokat, zömében fenyőket ültettek.

2006 óta létezik egy vállalkozás, amelynek célja az őshonos erdőtakaró visszatelepítése. Az alapítvány tevékenységét úgy lehet támogatni, hogy jelképesen megvásárlunk 1, 10 vagy akár 1000 négyzetlábnyi földet a Highland Titles Nature Reserve rezervátum területén, ahol cserébe vállalják, hogy visszaállítják az eredeti növényzetet. Cserébe ezért valódi Lord vagy Lady címet kap az adományozó, amiről okleveleket állítanak ki. Mi a házassági évfordulónkra még tavasszal megleptük magunkat 1-1 négyzetlábnyi szomszédos skót telekkel. Innentől az sem volt kérdés, hogy a családi birtokot is fel fogjuk keresni Skóciában. :D

315208609_5449077661882102_2214918137533137196_n.jpg

Forrás: https://www.facebook.com/HighlandTitlesNatureReserve/photos/a.247232898733297/5449768335146368/?type=3

A skót ételek:

Mit is mondjak? Pite, cheddar sajt, pite, vízitorma, pite, karamella, és még több pite. Hogyha valaki szereti a cheddar sajtot, garantálom neki, hogy két hét után Skóciában már biztosan nem fogja. Esküszöm, ebben az országban nem gyártanak más sajtot a cheddaron kívül, legfeljebb a kis manufaktúrákban. Annál kellemesebb meglepetés viszont a vízitorma (watercress), amit salátaként árulnak, és nagyon fel tud dobni a pikáns ízével bármilyen szendvicset. A vérbeli fudge, azaz a vajkaramella is nagyon megy, minden létező ízesítésben árulják a tengeri sóstól a citromoson át a whiskysig. Elsőre a tabletnek (táblának) becézett karamella tipikus fogtörőnek tűnik, de amikor beleharapunk, akkor minden aggodalmunk semmivé foszlik, mert azonnal szétolvad a szájban.

watercress.jpg

Forrás: https://varmers.com/product/watercress/ és https://skyefudge.co.uk/shoponline

És akkor jöjjön a pite, aminek illik egy külön bekezdést szentelni, mert pite nélkül nem élet az élet itt fent északon. A sógornőm vőlegénye nagy piteszakértő, mivel már gyerekkora óta Skóciában él. Tőle tudtuk meg, hogy Skócia 1. számú legjobb pitézőhelye a Lochinver Larder, a 2. legjobb pedig a callenderi Mhor Bread & Store. A pite alapvetően egy vajas tésztát takar, amit meg lehet tölteni mindenféle édes és sós töltelékkel, és utána hidegen vagy kisütést követően fogyasztani. Sikerült mindkét pitézőt útba ejtenünk, de nem állítom, hogy a viszonyom a sós pitékkel sokat javult volna. Sajnos az első találkozásomkor a Sweeney Todd musicallel belém égett a húsos pite negatív konnotációja, és attól fogva bármennyire is igyekszem, nem tudok elvonatkoztatni. Mindenesetre az édes piték tényleg zseniálisak voltak:

20230731_130537.jpg

Kutyabarát skótok:

Teljes meglepetésként fogadtuk, hogy a skótok ugyanolyan kutyabarátok, mint az olaszok. A skótok kutyaimádata talán abban rejlik, hogy rengeteg klasszikus fajtát itt tenyésztettek ki, és azóta is nagyon kötődnek ezekhez az ebekhez. Rengeteg helyre lehet kutyával programot szervezni. Mi például a hajókirándulásra is magunkkal vihettük, amit kinéztünk. Étteremben is volt pozitív tapasztalatunk, ahova beülhettünk Foltossal, ott még jutalomfalattal is készültek neki. :)

kutyak.JPG

Forrás: https://www.vascottishgames.org/experiences-2/dogs/

Amit semmiképpen ne hagyj otthon:

  • Megfelelő esőruházat, amiben napokon át száraz tudsz maradni, ha esetleg egyfolytában esne.
  • Wet suit, vagyis neoprén ruha, ha szeretnél szörfözni vagy fürdeni. A víz roppant hideg, a medúza pedig roppant sok.
  • Konnektor átalakító.
  • Távcső: könnyen előfordulhat, hogy kirándulásaink során fókát, delfinrajt vagy bálnát látunk, és ha ilyen történik, akkor vétek lenne kihagyni, hogy közelről is szemügyre vehessük őket.
  • Speciális védőháló a felföldi szúnyogok (highland midges) ellen. Ezek a miniatűr rovarok kis piros csípéseket hagynak maguk után, de ami még bosszantóbb, hogy egyszerűen lehetetlen létezni tőlük, mert egyfolytában az arcod előtt bolyonganak.

midge-net-hat-1-860x860.jpg

Forrás: https://www.lomo.co.uk/products/midge-net-hat/

Ekkora egy midge egy evőeszköz nyeléhez viszonyítva. Amilyen kicsi, olyan irritáló:

20230802_204952.jpg

Amit nem értek, és soha nem is fogok:

Történelmileg én el tudom fogadni, hogy annak idején a higiénia miatt nem keverték a fogyasztható hideg, és a nem fogyasztható meleg vizet. Viszont hiába lehet ma már a potenciális fertőzéseket 100%-os biztonsággal megelőzni, a keverőcsap áldásos találmányára még mindig nem akaródzik átállnia senkinek. :O

20230801_213434.jpg

És végül az időjárás...

amiről nem sokat tudok mondani, mert mi a vérbeli skót időjárást alig tapasztaltuk meg. Óriási szerencsénk volt, hogy legtöbbször esőmentes, a szokottnál melegebb és naposabb időt fogtunk ki. Egyébiránt alapvetés, hogy tíz percen belül egyaránt lehet derült napsütés és szakadó eső. A leggyakoribb az az idegesítő, szemerkélő fajta eső, amitől nem látsz rendesen, de észrevétlenül teljesen bőrig tudsz ázni. Na meg hát az a szél...

*

Sokat töprengtem, hogy milyen felosztás szerint szedjem külön kéthetes utunk látnivalót. Végül maradtam az időrendnél, de a kronológiai felosztás mellé valójában tudok egy másikat is állítani:

Az 1. terület az a Skócia, ahová nagyon sok látogató érkezik, és bár bőven tud felmutatni különleges látnivalót, mégsem itt összpontosul az ország valódi esszenciája. Ezzel a területtel sokat találkozhatunk filmekben, és sok turista is ellátogat ide, ezért még nem annyira kietlen, mint a messzi észak, ami persze semmit nem von le a szépségéből.
1. rész: Varázslatos Dél-Skócia a Harry Potteren innen és túl

A 2. terület - Mull szigettől nagyjából az északi part közepéig - már minden, amit csak a vad, érintetlen, világvégi Skót-felföldtől - Scottish Highlandstől - várhatunk. A táj monumentális, elemi erejű, a legkedvesebb számunkra Skóciában. Az ember minden ideje kevés lenne arra, hogy a tagolt partvidék és a hatalmas szigetvilág minden csodáját felfedezze.
Autós skót körút 2/1. rész - Szigetről szigetre, avagy lundák, bazaltorgonák és világítótornyok nyomában
Autós skót körút 2/2. rész - Delfinek, fókák és káprázatos tengerparti képződmények

És végül a 3. terület - Thursótól St. Andrewsig - az, ahol a legközelebb érezhetjük magunkat a sziget gazdag történelmi múltjához és az egykor itt élt számtalan népcsoport emlékezetéhez.
Autós skót körút 3. rész - Északkelet misztikus, romantikus és világvégi látnivalói

Hamarosan érkezik a folytatás a nyugati part szépségeivel, amik miatt egyből megértettük, hogy Skóciáról miért mindenki csak szuperlatívuszokban tud beszélni. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://megallasnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr4118188683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2023.12.26. 16:18:44

Ááá, lófütty, nem kell ezen a kompozáson ennyit parázni.Mi cirka 15 éve kompozunk a német-dán-svéd-lenygyel viszonylatokon minden évben legalább egyszer átlagosan, oda meg vissza, és még sose maradtunk le a foglalt kompunkról.Egyszerűen az van, hogy tudják mennyi autó fér be, mondjuk 100 darab, és akkor annyit fognak beengedni már eleve a kikötői felfestett "folyosókra" is.Annak meg, hogy egy autó a 8.-ként gurul-e fel, vagy a 88.-ként, semmi jelentősége nincs.
Olyan már volt, hogy csak úgy odaestünk a kikötővárosba foglalás nélkül, és nem fértünk fel a legelső kompra, mert pont, hogy a befoglalt kocsikkal töltik fel a hajót elsődlegesen, nagyon helyesen.Ha ezek után sincs még tele a hajó, akkor ilyenkor jöhetnek a foglalás nélküliek, teljesen jól működik a dolog.Sokkal inkább gond a német vagy lengyel autópályák istenverte kiszámíthatatlansága, hogy sikerül-e-é odaérni vagy sem?

A kmh-mph táblázat hasznos dolog.A lámpamatricát nem biztos, hogy tudnám, hogy hova is kell ragasztani.Pedig a szándék meg lenne bennem. :D

Az M25 az pont olyan, mint Pest körül az M0-s, csak nyilván többször akkora volumenben.
A magyar viszonyokról is lehetne ilyen bekezdéseket kanyarítani, simán!
:-)))))))
Haha, eszetlen nyúlgyerekek (és felnőttek) itt felénk is vannak raklapszámra, nem tudom, honnan erednek, simán bent vannak a városokban, parkokban, vízpartok kövér legelőin, q éédesek és pont olyan gyávák is.A lányom 4-5 évesen mindig sírt, hogy nem tudja őket elkapni, meggyámbálni... :D

A lakóhajós kemping nagyon adja, olyat még sose láttam. :D
A magyar nem mindig farkasa a másik magyarnak! Szívmelengető. :-)

Hullajó lakóautók, metálos őrülteknek, szimpatikus! :D
A magyar Mozaik utcai vizsgabázist persze elkerülném ilyen autókkal...
A perzsa (hosszú szőrű, mint a macska) tehenek viccesen néznek ki, jó arcok lehetnek.

Érdekes módon én eddig kizárólag a katonaságban ettem ilyesmi pitéket.Már mint a magyar honvédség kötelékeiben, ahová akaratom ellenére kaptam beutalót...
Nem tudom, honnan szerezték, de minden 7en volt legalább kétszer, reggelire vagy vacsorára.Jó ízű volt és nem is utáltam meg, de kb se előtte, se utána nem találkoztam az étellel.
A szúnyoghálós kalap jó tanács, ha megyünk, viszünk.Gyűlölöm az ilyen idegesítő férgeket, azonnali kipusztulást kívánok nekik.
Csatlakozom, a britt keverőcsapok hiánya egyszerűen nevetséges dolog.
Azt olvastam, hogy régen (1700-1800-as évek) a társasházakban a tetőtérben volt a melegvíztartály, ott melegítették pl fatüzeléssel, a hideg víz meg csövön jött és a két rendszer teljesen külön hálózaton működött a házakban, eltérő nyomással, stb.
Na de, bökje meg, azért 200 év alatt lehetett/kellett volna kicsikét már fejlődni...
:D
Q szép lehetett az egész, nagyon kéne nekünk is menni Angliába, Skóciával, Észak- és Normál-Írországgal súlyosbítva.A tájak, a kastélyok (Gyaloggalopp!) a focivárosok (London-MU-Pudli stb), mind-mind vonzanak.Csak hát kéne vagy egy fél év szabadság (praktikusan két munkahely között), meg egy fél lottónyeremény is.
:-(
Vagyis esélytelen a dolog.

ynda 2024.01.05. 09:47:47

Most kicsit megnyugtattál a kompolással kapcsolatban. <3 Nekünk amatőrként az volt a gondunk, hogy a sor már Dover közepén, a házak között állt, amikor odaértünk, és a megadott másfél órás intervallumon belül még a terminál területét se értük el.

Hát igen, az ilyen nagy forgalmú német, lengyel, belga autópályákon sose tudni, mikor fog ki az ember egy balesetet, ami miatt órákra bennragad a dugóban.

Áh, ez a lámpamatrica nem olyan ördögi. Adnak hozzá egy lepedőnyi méretű használati utasítást, amin van vagy ötvenféle opció különböző lámpatípusokra. Abból kisakkozza az ember, hogy neki milyen lámpája van, és utána már csak fel kell ragasztani oda, ahova mutatja a kis ábra.
Uh, igen, az M0-s is megérne pár költeményt. Na meg az M1-es, amikor mindenki nekiindul a Balkán felé. :O Az az igazi halálfélelem.

Egyszer volt szerencsénk szemben kempingezni a fekete metálautóval, hát igen, nyugdíjas rockerek utaztak vele. :D

Itthon nekem se volt „szerencsém” még semmiféle pitéhez, nálunk a pite teljesen mást takar. De nem mondom, hogy ezt az angol sós változatot meghonosítanám itthon. Inkább élvezzük a jó kis magyar almás pitét, vagy esetleg a fordított franciát. Tökre érdekelne, hogy a katonaságban honnan honosodott meg, van-e ennek bármi előzménye a magyar gasztrotörténelemben.

Feltétlenül érdemes beszerezni ezt a szúnyog elleni kalapot. Mi balga módon nem vettünk, mert az utazás első felében sikerült elkerülni őket, a végén meg már úgy voltunk vele, hogy minek…

Huh, hát sajna igaz, hogy ahhoz, hogy az ember alaposan be tudja járni ezeket az északi területeket, nem kevés szabadság kéne. Így marad az, hogy pár évente egy kis szegletét meg tudja nézni, amikor kifejezetten erre gyűjtöget. Ezért tömjük meg mi is programmal az ott tartózkodást az elejétől a végéig...

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2024.01.19. 15:01:45

Nem tudom, Angliában hogy van, a németeknél, svédeknél eleve nem is a városokból indulnak a hajók, hanem mellőlük, és van hatalmas kiépített kikötő, ahol elfér elméletben bármennyi autó, kamion, stb.Nem komplettek (kompok akartak lenni, de nem azok lettek...) a britek, ha Dover városában áll a hajóra vezető dugó vége...
:-)))
Katonasági pite: nekem sincs semmi infóm erről, valszeg kaptak egy jó beszállítói ajánlatot akkoriban, aztán rendeltek néhány teherhajónyit belőle...
:D
Nagyon nem olyan, mint a "rendes" magyar meggyes pite például, eleve nem is egy egész tálca van felkockázva, hanem mindegyik kerek, zárt, a töltelék sehol nem látszódik ki, olyasmi, mint egy nagy korong, csak tésztából.És amikor felnyitja az ember a tetejét, oldalát, akkor derül csak ki, hogy mivel van megtöltve.Amikbe én belefutottam az vagy húsos-zöldséges ragu volt, vagy forró gyümölcslekvár, mindegyik q finom volt, csak várni kellett, míg kihűlt, mert forrón ehetetlen.
:D

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2024.01.19. 15:16:17

Na, most rákerestem a kugliban, de a mai piték már vagy nyitottak felül, vagy csak rácsozás van a tetejükön, esetleg olyan khm, izéforma nyílások fedik*;• de egyik sem zárt teljesen, érdekes.
*= az usák felvilágosító-dokumentumsorozatban is egy ilyen likon keresztül történik meg a pitével való kapcsolatfelvétel.
Na, próbálok finoman fogalmazni.
:-))))))

ynda 2024.01.26. 13:40:27

@geegee: Úgy vettem észre, hogy ilyenre is, olyanra is találni példát, de pl. Doverben konkrétan a házak közül esik be az ember a ferry terminalra. Így viszont a főutca csodás viktoriánus épületeiben lehet gyönyörködni, miközben (majdnem) lekéssük a kompot. :D

Áh, ez a katonasági pite tök olyan akkor, mint a skót. Igazából a ragus és a lekváros is tök finomnak hangzik. Csak a töltelék pontos eredetét ne tudja az ember. Khm, igen, a pite szemléltetőeszköznek is kiváló, mint tudjuk. XD
süti beállítások módosítása