@geegee: Úgy vettem észre, hogy ilyenre is, olyanra is találni példát, de pl. Doverben konkrétan a házak közül esik be az ember a ferry terminalra. Így viszont a főutca csodás viktoriánus épületeiben lehet gyönyörködni, miközben (majdnem) lekéssük a kompot. :D

Áh, ez a katonasági pite tök olyan akkor, mint a skót. Igazából a ragus és a lekváros is tök finomnak hangzik. Csak a töltelék pontos eredetét ne tudja az ember. Khm, igen, a pite szemléltetőeszköznek is kiváló, mint tudjuk. XD

Bejegyzés: Autós skót körút - Előkészületek és általános benyomások

Na, most rákerestem a kugliban, de a mai piték már vagy nyitottak felül, vagy csak rácsozás van a tetejükön, esetleg olyan khm, izéforma nyílások fedik*;• de egyik sem zárt teljesen, érdekes.
*= az usák felvilágosító-dokumentumsorozatban is egy ilyen likon keresztül történik meg a pitével való kapcsolatfelvétel.
Na, próbálok finoman fogalmazni.
:-))))))

Bejegyzés: Autós skót körút - Előkészületek és általános benyomások

Nem tudom, Angliában hogy van, a németeknél, svédeknél eleve nem is a városokból indulnak a hajók, hanem mellőlük, és van hatalmas kiépített kikötő, ahol elfér elméletben bármennyi autó, kamion, stb.Nem komplettek (kompok akartak lenni, de nem azok lettek...) a britek, ha Dover városában áll a hajóra vezető dugó vége...
:-)))
Katonasági pite: nekem sincs semmi infóm erről, valszeg kaptak egy jó beszállítói ajánlatot akkoriban, aztán rendeltek néhány teherhajónyit belőle...
:D
Nagyon nem olyan, mint a "rendes" magyar meggyes pite például, eleve nem is egy egész tálca van felkockázva, hanem mindegyik kerek, zárt, a töltelék sehol nem látszódik ki, olyasmi, mint egy nagy korong, csak tésztából.És amikor felnyitja az ember a tetejét, oldalát, akkor derül csak ki, hogy mivel van megtöltve.Amikbe én belefutottam az vagy húsos-zöldséges ragu volt, vagy forró gyümölcslekvár, mindegyik q finom volt, csak várni kellett, míg kihűlt, mert forrón ehetetlen.
:D

Bejegyzés: Autós skót körút - Előkészületek és általános benyomások

@geegee: Huh, hát nagyon nem! Az utóbbi egy-két évben már sajnos az infláció elérte a kempingárakat is, pedig amióta mi kempingezünk, csaknem egy évtizedig elég szépen tartották magukat. Viszont a rendes szállásárakkal összehasonlítva még mindig a kempingek győznek.
Aztán a kempingben is ezer meg egy plusz szolgáltatásért lehet fizetni, amitől szépen felmegy az ára. A sima sátor az alap, az áram már napi plusz X euró/font/frank, ha lakóval mész, az még drágább, és így tovább. Vagy a kényelmet, vagy a spórolást választja az ember. Hiába, ha sokat szeretnénk világot látni magyarként, muszáj némi kellemetlenségre is mindig készülni. Persze általában utána ezekből lesznek a legjobb kalandok! <3

Bejegyzés: Három ország, két hét, egy hegység: a Pireneusok (3. rész) - a Francia Pireneusok csodás és megrendítő világa

Ezer fehér üvegtigris: hehh, ezt már mi is tapasztaltuk itt helyben is, hogy a kempingezés már rég nem a szegények sportja.Egy kb hasonló méretű kempingben egy sima kis tó mellett, nyáron, cirka 500 házautó, házvagon között volt talán 6 sátor; a mienk, meg még másik öt...
Kegyetlen.
:D

Bejegyzés: Három ország, két hét, egy hegység: a Pireneusok (3. rész) - a Francia Pireneusok csodás és megrendítő világa

Most kicsit megnyugtattál a kompolással kapcsolatban. <3 Nekünk amatőrként az volt a gondunk, hogy a sor már Dover közepén, a házak között állt, amikor odaértünk, és a megadott másfél órás intervallumon belül még a terminál területét se értük el.

Hát igen, az ilyen nagy forgalmú német, lengyel, belga autópályákon sose tudni, mikor fog ki az ember egy balesetet, ami miatt órákra bennragad a dugóban.

Áh, ez a lámpamatrica nem olyan ördögi. Adnak hozzá egy lepedőnyi méretű használati utasítást, amin van vagy ötvenféle opció különböző lámpatípusokra. Abból kisakkozza az ember, hogy neki milyen lámpája van, és utána már csak fel kell ragasztani oda, ahova mutatja a kis ábra.
Uh, igen, az M0-s is megérne pár költeményt. Na meg az M1-es, amikor mindenki nekiindul a Balkán felé. :O Az az igazi halálfélelem.

Egyszer volt szerencsénk szemben kempingezni a fekete metálautóval, hát igen, nyugdíjas rockerek utaztak vele. :D

Itthon nekem se volt „szerencsém” még semmiféle pitéhez, nálunk a pite teljesen mást takar. De nem mondom, hogy ezt az angol sós változatot meghonosítanám itthon. Inkább élvezzük a jó kis magyar almás pitét, vagy esetleg a fordított franciát. Tökre érdekelne, hogy a katonaságban honnan honosodott meg, van-e ennek bármi előzménye a magyar gasztrotörténelemben.

Feltétlenül érdemes beszerezni ezt a szúnyog elleni kalapot. Mi balga módon nem vettünk, mert az utazás első felében sikerült elkerülni őket, a végén meg már úgy voltunk vele, hogy minek…

Huh, hát sajna igaz, hogy ahhoz, hogy az ember alaposan be tudja járni ezeket az északi területeket, nem kevés szabadság kéne. Így marad az, hogy pár évente egy kis szegletét meg tudja nézni, amikor kifejezetten erre gyűjtöget. Ezért tömjük meg mi is programmal az ott tartózkodást az elejétől a végéig...

Bejegyzés: Autós skót körút - Előkészületek és általános benyomások

Oh, hát igen, ravasz egy nyelv ez az olasz.Anno voltunk a Cinque Torrinál is, a Dolomitokban. Tulajdonképpen mindegy is, melyikhez megy az ember, a Terréhez vagy a Torrihoz, ugyanolyan csodaszép mindkettő. :D
Ó, ne is mondd... a tiramisuért mondjuk én élek-halok. De pl. a Philadelphia krémsajtból készült sajttorták... na ott gyakorolni kell az elvonatkoztatást!

Bejegyzés: Giccses, és jól áll neki! - Cinque Terre, a világ egyik legszebb partvidéke

Nem csak Cinque Terre, hanem Cinque Torri is létezik, vigyázni kell ezekkel a digajokkal, nagy svihákok.
:D
Gyerekkoromban nem tudtam eléggé megdöbbenni, mikor megtudtam, hogy a piramisuban sajtkrém van... :-oo
Úristen, mondtam, sósság az édességben, rettenetes, rá se bírok többet nézni.
:D

Bejegyzés: Giccses, és jól áll neki! - Cinque Terre, a világ egyik legszebb partvidéke

Ááá, lófütty, nem kell ezen a kompozáson ennyit parázni.Mi cirka 15 éve kompozunk a német-dán-svéd-lenygyel viszonylatokon minden évben legalább egyszer átlagosan, oda meg vissza, és még sose maradtunk le a foglalt kompunkról.Egyszerűen az van, hogy tudják mennyi autó fér be, mondjuk 100 darab, és akkor annyit fognak beengedni már eleve a kikötői felfestett "folyosókra" is.Annak meg, hogy egy autó a 8.-ként gurul-e fel, vagy a 88.-ként, semmi jelentősége nincs.
Olyan már volt, hogy csak úgy odaestünk a kikötővárosba foglalás nélkül, és nem fértünk fel a legelső kompra, mert pont, hogy a befoglalt kocsikkal töltik fel a hajót elsődlegesen, nagyon helyesen.Ha ezek után sincs még tele a hajó, akkor ilyenkor jöhetnek a foglalás nélküliek, teljesen jól működik a dolog.Sokkal inkább gond a német vagy lengyel autópályák istenverte kiszámíthatatlansága, hogy sikerül-e-é odaérni vagy sem?

A kmh-mph táblázat hasznos dolog.A lámpamatricát nem biztos, hogy tudnám, hogy hova is kell ragasztani.Pedig a szándék meg lenne bennem. :D

Az M25 az pont olyan, mint Pest körül az M0-s, csak nyilván többször akkora volumenben.
A magyar viszonyokról is lehetne ilyen bekezdéseket kanyarítani, simán!
:-)))))))
Haha, eszetlen nyúlgyerekek (és felnőttek) itt felénk is vannak raklapszámra, nem tudom, honnan erednek, simán bent vannak a városokban, parkokban, vízpartok kövér legelőin, q éédesek és pont olyan gyávák is.A lányom 4-5 évesen mindig sírt, hogy nem tudja őket elkapni, meggyámbálni... :D

A lakóhajós kemping nagyon adja, olyat még sose láttam. :D
A magyar nem mindig farkasa a másik magyarnak! Szívmelengető. :-)

Hullajó lakóautók, metálos őrülteknek, szimpatikus! :D
A magyar Mozaik utcai vizsgabázist persze elkerülném ilyen autókkal...
A perzsa (hosszú szőrű, mint a macska) tehenek viccesen néznek ki, jó arcok lehetnek.

Érdekes módon én eddig kizárólag a katonaságban ettem ilyesmi pitéket.Már mint a magyar honvédség kötelékeiben, ahová akaratom ellenére kaptam beutalót...
Nem tudom, honnan szerezték, de minden 7en volt legalább kétszer, reggelire vagy vacsorára.Jó ízű volt és nem is utáltam meg, de kb se előtte, se utána nem találkoztam az étellel.
A szúnyoghálós kalap jó tanács, ha megyünk, viszünk.Gyűlölöm az ilyen idegesítő férgeket, azonnali kipusztulást kívánok nekik.
Csatlakozom, a britt keverőcsapok hiánya egyszerűen nevetséges dolog.
Azt olvastam, hogy régen (1700-1800-as évek) a társasházakban a tetőtérben volt a melegvíztartály, ott melegítették pl fatüzeléssel, a hideg víz meg csövön jött és a két rendszer teljesen külön hálózaton működött a házakban, eltérő nyomással, stb.
Na de, bökje meg, azért 200 év alatt lehetett/kellett volna kicsikét már fejlődni...
:D
Q szép lehetett az egész, nagyon kéne nekünk is menni Angliába, Skóciával, Észak- és Normál-Írországgal súlyosbítva.A tájak, a kastélyok (Gyaloggalopp!) a focivárosok (London-MU-Pudli stb), mind-mind vonzanak.Csak hát kéne vagy egy fél év szabadság (praktikusan két munkahely között), meg egy fél lottónyeremény is.
:-(
Vagyis esélytelen a dolog.

Bejegyzés: Autós skót körút - Előkészületek és általános benyomások

@Kyria: Szia! Nekem Lourdes talán nem is csalódás, hanem egy trauma volt, pont az általad is említett rengeteg beteg ember miatt. Amikor bementem a földalatti bazilikába, szó szerint kicsordultak a könnyeim, és ki kellett fordulnom. Azt aláírom, hogy ezt az iszonyatos mennyiségű látogatót csak szervezetten lehet kezelni. De abba nekem rossz volt belegondolni, hogy mennyi pénzt elkölthetnek itt a gyógyulás reményében, sokszor hasztalanul. A Váci utcával kapcsolatban teljesen egyetértek!
Az a furcsa a kutya dologban, hogy más emberek kutyája általában bennem sem szokott semmit megmozgatni. De amikor megláttuk a miénket a menhelyen, valami kapcsoló átállítódott bennem, vagy nem is tudom, és azóta ő, de csakis ő különleges helyet tölt be a szívemben. Ettől függetlenül én se rajongok érte, amikor mások kutyái felügyelet nélkül randalíroznak akár a városban, akár utazás közben. Nagyon-nagyon csúnyán tudok nézni az ilyen „gazdákra”. Mi próbáljuk mindig rövid pórázon tartani őt. Lehet, hogy mi mindent elnézünk neki, de teljesen normális, ha más meg viszolyog tőle, vagy csak simán hidegen hagyja a jelenléte. A kis ölebek kapcsán is hasonló a véleményünk, bár olyan kis kutyának is lehet igazi kutya „jelleme” szerintem, talán ez fajta kérdése. Sokszor ezek a kutyuk a legnehezebb természetűek egyébként, pont a túltenyésztés és a nem kutyaként kezelés miatt.
Belegondolva, mi eddig csak olyan szálláson voltunk kutyával (még gyerekként), ahol saját külön apartmanunk volt, így más nem érintkezett az akkori kutyánkkal. De tény, hogy én se szeretném, ha más kutyája ott lebzseljen körülöttem, pláne, ha a gazdája nem szab neki határokat. Amondó vagyok, hogy a saját otthonában/sátrában/autójában mindenki azt csinál a kutyájával, amit akar. Vagyis amíg a többi embert nem zavarja.
Örülök, hogy a beszámolót élvezetesnek találod! :) Remélem, tetszett a folytatás (azaz az előzmény) is!

Bejegyzés: Három ország, két hét, egy hegység: a Pireneusok (3. rész) - a Francia Pireneusok csodás és megrendítő világa

Lourdes -hoz kapcsolódóan azt kell mondjam, nekem nem volt akkora csalódás (a lakóautó parkot nem láttuk). Az való igaz, hogy döbbenetes mennyiségű szuvenírbolt van, de hát menjünk végig a Váci utcán (egy katasztrófa, amivé le van züllesztve). Lourdes ahhoz képest, legalábbis 2017-ben amikor mi ott voltunk, nívósabb volt.
Aztán, az iparszerű "zarándoklat". Ez tény. De mégis, hogy a csudába bírnának ellátni annyi embert másképp? Elképesztő, mennyi beteg embert hoznak oda kerekesszékben avagy szó szerint hordágyon, ha nem a saját szememmel látom, biztosan nem hiszem el.
A másik, a kutyakérdés...de az ellenkező szemszögből. Az az igazság, hogy - előre bocsátom - nem kedvelem a kutyákat. Legalábbis azokat, amelyeket én Budapesten látni szoktam, mert azok a szerencsétlen kis pamlaglakók nekem nem kutyák, a kutya az a német juhászkutyával kezdődik (és végződik). Ráadásul, sem bel-, sem külföldön nem azért megyek szép tájakat és nevezetességeket felfedezni/nézni, hogy négylábúak rohangáljanak körülöttem, csaholjanak és ugassanak, nekem ugorjanak, a táskámat szaglásszák, stb. "Felejthetetlen" élményem, amikor egyszer Olaszországban, valamelyik gyönyörű kertbe mentünk be (általában ezekre a helyekre nem is szokták egyébként beengedni, de lehet, csak nem látszottak a pénztárablakból:)), szóval jön egy jól megtermett úriember 2-3 ilyen, hát hogy is nevezzem finoman, szóval kb. bokáig érő "jószággal", masnival a szőrükben. Nem bírtam ki, felnevettem és mondtam a másik felemnek, hogy "na, majd ha ezek a valamik elhaladnak mellőlünk, akkor menjünk be". Hát, mit ne mondjak, aki arra fogadott, hogy az illető magyar volt, nyert...
Azt pontosan tudom, hogy a kutyapárti és a nem kutyapárti soha nem fog egy nyelvet beszélni, ezért pl. ha szállást keresek, mindig megnézem, fogad-e az adott hely házi kedvenceket. Ha fogad, oda természetesen nem megyek. Biztosan felfordulna a gyomrom, ha az étkező helyiségben azt látnám, hogy a kutyának dobálja a falatokat, vagy megsimogatja, aztán eszik, brrrrr. Vagyis csak fel akartam villantani egy kicsit a másik oldal véleményét is.
Az úti beszámoló egyébként jó, klasszak a képek is. Visszafelé olvasom, kíváncsi vagyok az előzményekre.

Bejegyzés: Három ország, két hét, egy hegység: a Pireneusok (3. rész) - a Francia Pireneusok csodás és megrendítő világa

@Yamaha FJR1300: Szia! Köszönjük, hogy írtál!!! :) Nagyon igazad van, Szlovénia átkozottul szerencsés ország, hogy ennyire természeti csodával büszkélkedhet. És azért mi is szerencsések vagyunk, hogy itt van a szomszédunkban. :)

Bejegyzés: Színpompás látnivalók egymás hegyén-hátán - Isonzó-völgy és Triglav Nemzeti Park, újabb felvonás

Sziasztok! Újra csak irigykedem.Szlovénia gyönyörű tél végén tavasz elején is.gogogo!

Bejegyzés: Színpompás látnivalók egymás hegyén-hátán - Isonzó-völgy és Triglav Nemzeti Park, újabb felvonás

@Vejnemöjnen buzukizik: Igen, és így még a nyár első felében viszonylag zöld is volt a növényzet, illetve volt víz a Dimosari-vízesésben! Pont most nézegettem merő szórakozásból a délebbi görög szigeteket, műholdon meg utcaképen, hát azokon sokszor még egy árva fa sincs...

Bejegyzés: Paradicsomi napok Lefkada szigetén - Egy "tipikus" görög nyaralás: a világhírű szigeteken innen és a világ végi hegyeken túl (1. rész)

@gigabursch: Szia, köszönjük ismét, hogy olvastál minket! :)

Nem, egyelőre még nem volt vadkempingezés, mert a sok előkészület közepette mobilWC vásárlásra már nem maradt időnk és energiánk, illetve áram még csak külső hálózatról van. Amint megtörténik Medárd lakóautóvá alakítása, már ez sem lesz akadály. ;) Azért azt tippelném, hogy így télen nincs akkora szigor, legalábbis kismillió helyen el tudtam volna képzelni, hogy úgy parkolhatjuk le a lakót, hogy a kutya se járt volna arrafelé.

Igen-igen, a jugó a sirokkó dalmáciai megfelelője.

Bejegyzés: Dalmácia látnivalói egy kis csavarral - Tél a horvát tengerparton (2. rész)

Szép leírás és jó kedvcsináló!

Vadkemoingeztetek is? Vagy arra télen is harapnak?

A jugo, mint szél megfelel az afrikai eredetű sirokkónak?

Bejegyzés: Dalmácia látnivalói egy kis csavarral - Tél a horvát tengerparton (2. rész)

@Yamaha FJR1300: Szia! Ugye, hogy mennyire megfogja az embert a sziget téli hangulata is? :) Köszönjük, hogy írtál, ez is csak megerősít minket abban, amit már amúgy is sejtettünk: hogy most, hogy belekóstoltunk a téli Dalmáciába, ezek után már igazán meg kell néznünk nyáron is egyszer!

Bejegyzés: Dalmácia látnivalói egy kis csavarral - Tél a horvát tengerparton (2. rész)

Sziasztok.Én háromszor voltam Hváron, de mintha valami egèsz más helyen jártatok volna igy télen.Elképesztő!!! Köszönöm a munkàt!!!

Bejegyzés: Dalmácia látnivalói egy kis csavarral - Tél a horvát tengerparton (2. rész)

Nagyon köszönjük!!! Nincs megállás, Medárddal meg még annyira se, mint eddig! :)

Bejegyzés: Az első lakóautós szárnypróbálgatások - Tél a horvát tengerparton (1. rész)

Ejjj de elkaptátok a lényeget!Gratula.Go go go!!!✌

Bejegyzés: Az első lakóautós szárnypróbálgatások - Tél a horvát tengerparton (1. rész)