Petőfi Sándor halála

Petőfi Sándor 1849 július 31-én halt meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó összecsapásában, Erdélyben, mégpedig orosz katonák keze által. A segesvári csatában ugyanis a kétszeres túlerőben lévő oroszok arattak győzelmet Bem József erdélyi serege felett. Dorsner Ferenc császári ezredes jelentése szerint:

" ... július 31-én Segesvárnál egyfelől a császári orosz hadtest egyik része, másfelől egy Bem személyes vezetése alatt álló felkelősereg között heves csata folyt le, amely az ellenség legteljesebb vereségével végződött. [...]  félelem és rémület fogta el a már bizonyára az ágyútűz megszűnésétől is megrendült ellenséges csapatokat; sokan közülük sírva, vad és rendezetlen sorokban rohantak Héjjasfalván keresztül Keresztúr felé. A kozákok szakadatlan üldözése még fokozta a pánikot az ellenség körében, amelyet csak az alkony mentett meg a teljes megsemmisüléstől. Az ellenség több mint 1000 halottat és sok sebesültet vesztett...." (Dorsner Ferenc jelentése, megjelent 1849 augusztus 12 Wiener Zeizung) Forrás: wikipedia.org

A segesvári csatában összesen 1200 magyar katona  lelte halálát. Közöttük volt a forradalom és szabadságharc lánglelkű költője is az alig 26 esztendős Petőfi Sándor.

Halálának pontos körülményei még ma sem teljesen tisztázottak. A csata végén valamikor 17 és 18 óra között, a Héjjasfalva felé vezető út mellett még látták a menekülők között. Kurka Mihály 48-as honvédhuszár és Gyalókai Lajos honvédszázados (és ügyvéd) azok közé tartoznak, akik emlékeztek a költőre a csata napján. Nagyjából fél 5 körül járt ekkor az idő amikor látták a Sár-patak hídja felé futni.

Később Pap Lajos alezredes és Lengyel József a héjjasfalvi országút kaptatóján is látni vélték a költőt, amint gyalogszerrel menekült sok száz más magyar fegyveressel együtt. Heydte osztrák ezredes 1854 -ben írt hivatalos jelentése alapján a költővel kard és lándzsa végezhetett, melyek a mellkasán sebezték halálra, lovasok támadása közben. A lovasok orosz katonák, kozákok voltak. A költő felesége így írt minderről:

"[az illető szemtanú] Petőfi Sándort azon pillanatban látá utójára, midőn az kozákok által körülvétetve szakasztatott el a futó hadseregtől. Ezentúl többet nem látták s a valószínűség ottani elvesztét bizonyítja, mit még hitelesebbé tesz Udvarhelyszéki katonai parancsnok B. Hayte azon állítása melly szerint ő a csata lefolyta után a csatatért följárván a halottak között talált egy holttestet, mit öltönye és alakja leírásából biztosan lehet férjem, Petőfi Sándorénak elismerni. " Pest, július 21. 1850. Szendrei Júlia (Forrás)

Petőfi Sándor teste egy tömegsírba került, maradványai sajnos a mai napig nem kerültek elő, de emlékezete mindaddig fennmarad míg egyetlen magyar is él e Földön.