Kalandjaink úton és útfélen, Magyarországon és külföldön, megállíthatatlanul...

Nincs megállás!

A "tökéletes" miniszabi - 4 napos gyorstalpaló Szlovéniában

2016. március 31. - ynda

szlovenia_fokep_1.JPGA március 15-i hosszú hétvégén már szinte hagyományosan útra kel az ország, és szerencsére van olyan hely a közelben, ahol egy teljesen idilli miniszabiban lehet részünk viszonylag kevés utazással. Azért is nevezik Szlovéniát a tökéletes minivakációk specialistájának, mert földön-vízen-levegőben-városban mindenféle élmény vár ránk akár 1-2 nap különbséggel is.

A 4 napos program, amit kb. terveztünk, az a következő: A tökéletes minivakáció 4 nap alatt

Aztán természetesen ehhez képest még jó néhány látnivalót beiktattunk, még inkább a saját szájízünk szerint formáltuk az utat. Valahogy így nézett (VOLNA) ki a terv:

1. nap: Budapest; Ljubljana (alvás)

2. nap: Bohinj-tó; Savica-vízesés; Felvonózás a Vogel-hegyre; Bled és pletnázás a szigetre; Bledi vár; Bled (alvás)

3. nap: Tarvisio (vásárlás); Lago del Predil (Olaszország); Passo Predil-hágó; Boka-vízesés; Napoleon-híd; Smartno (a szlovén Toszkána); Portoroz (tengerpart); alvás)

4. nap: Piran; Hazaút

Egy kis képes kedvcsináló, ha vállalkoznátok erre az útra:

Mi már nagyon vártuk ezt a kis kiruccanást, szépen megtervezgettünk, lefoglaltunk mindent, aztán persze a sors megint közbeszólt (ld. ausztriai incidensünket). Ezúttal a kocsi éppen kivárta, hogy beérjük Ljubljanába, és az autópálya lehajtó után 5 perccel mondta be az unalmast. Elkezdett vacakolni a sebváltó, irdatlanul büdös lett a motor, aztán amikor leállítottuk, már újra se indult, és makacsul világított a generátorhiba jel. Miután elkormányoztuk/toltuk a kocsit a legközelebbi buszmegállóba és végigtelefonáltunk jó pár szervizt, a magyar biztosítót és a szlovén autóklubot (AMZS), világosság vált, hogy mivel 1-kor megáll az élet szombaton (1/4 1-kor döglött ki a kocsi), semmi esélyünk, hogy hétfő reggelnél előbb elhagyjuk a szlovén fővárost.

Teljes letargiában elfoglaltuk a szállásunkat (Hostel Tivoli - hostelhez képest meglehetősen színvonalas), csak hogy további örömhírek érjenek: egyrészt, hogy a vasárnapra Bledbe foglalt szállásunkat nem mondtuk le időben, és no-show miatt ugyanúgy beterhelik a kártyánkat, mintha ott lettünk volna. Másrészt mivel a kocsi csak hétfőre lesz kész, természetesen vasárnap estére ki kell fizetnünk még egy éjszaka szállást Ljubljanában.

És mindezeken kívül ott volt még a tépelődés, hogy mit csináljunk hétfőn. Ha meg tudják javítani aznap a generátort, mennyibe fog kerülni? 200-300 euró? Utána van-e még értelme folytatni az utat? Főleg ha csak estére lesz kész a kocsi. A Szlovén Autóklub szervizében kezdtünk reggel fél 8-kor, és csodák csodája, végül 10-re már kész is volt a kocsi. Kiderült, hogy nem a generátor romlott el, viszont cserébe ki kellett 8 kicsi elektromos kütyüt cserélni, vagyis a teljes fizetésemet így is otthagytuk trélerezéssel és javítással együtt. Ezek után (mivel legalább korán kész lett az autó,) megpróbáltuk menteni a menthetőt és az eredeti program legalább egy részét megcsinálni, hogy kicsit jobb szájízzel érjen véget ez a hétvége.

*

Szombat délután kicsit dühösen/lehangoltan Ljubljana belvárosát fedeztük fel. A várost nemrég Európa zöld fővárosának választották, és ennek tükrében tényleg visszafogott az autós közlekedés, a belváros szinte végig csak sétálóutcákból áll, és rengeteg a biciklista. Viszont összességében bár szép az óváros, egy délutánnál többet nem érdemes rászánni, mert az alatt is bőven meg lehet nézni a főbb nevezetességeket: a várat, a Hármas-hidat, a Metelkovát (a fiatalok művész-szórakozónegyedét, ahova sötétedés után be nem tennénk a lábunkat), a Ljubljanica-folyó partját, a belvárost, a Tivoli-kertet és a Sárkányos-hidat.

A vasárnapnak teljesen tanácstalanul indultunk neki autó és ötlet nélkül, és szomorúan konstatáltuk, hogy Ljubljana környékén tulajdonképpen semmi olyasmi látnivaló nincs, amit kényelmesen meg lehetne nézni egy nap alatt tömegközlekedéssel. Úgyhogy Google Maps-en keresgéltünk, és találunk egy közeli hegyet, ahonnan szép kilátás ígérkezett az Alpokra. Így a nap fele hegymászással telt el, a Smarna Gora csúcsot szemeltük ki és a rajta épült Romarska c. Matere Bozie templomot. Lefelé menet pedig Tacen településén megcsodáltuk a szigorúan szabályozott Szávát és a rajta kialakított kajakos szlalom-pályát.

Hétfőn reggel immár újra működő kiskocsinkkal nekivágtunk a hegyeknek. Tulajdonképpen ugyanazt az utat jártuk be, mint amit terveztünk, viszont a megállók közül semmire nem lett volna elég idő.

ut.jpg

Így inkább a nyáron már bejárt kedvenc helyeinkhez zarándokoltunk el újra: Kranjsa Gorába és a Tarvisio-közeli Fusine-tavakhoz. Most már elmondhatjuk, hogy láttuk ennek a mesés hegyvidéknek a nyári és a téli arcát is. :) Ahhoz képest, hogy nyáron milyen rekkenő hőség volt itt, most úgy tippeljük, hogy helyenként 2 méteres havon bóklásztunk. :D

Innen, a nagy hegyek "kistestvérei" közül az igazán monumentálisak felé vettük az irányt, vagyis Szlovénia legmagasabb hegyei, a Triglav Nemzeti Park nagymenői, a Triglav és a Mangart felé. Mind a két hegycsúcs csak emberi erővel, túrázással és hegymászással közelíthető meg. Míg a Mangartra valameddig visz föl panorámaút (persze csak tavasztól őszig van nyitva), addig a Triglavot kizárólag csúcsmászással lehet meghódítani, természetesen szervezett út keretében. Így most csak a kocsiból gyönyörködtünk a Júliai-Alpok szépségében, és az olasz részen szálltunk ki pár percre a Lago del Predil partján. A tó környéke, illetve az Isonzó (Soca) folyó teljes völgye háborús emlékművekkel tarkított (bunkerek, szobrok, obeliszkek, ágyúk...), amik még a nem történelemrajongóknak is felkeltik az érdeklődését.

A szlovén Alpok téli arca egészen megdöbbentő, hófehér fűrészfogas hegyek, ameddig a szem ellát. A szűkös és árnyékos völgyekben pedig túlélőtípusú falvak épültek, amikben a legközelebbi várostól is több tíz kilométerre még mindig élnek emberek. Az idilli nyugalom abszolút irigylésre méltó, de erősen elgondolkodtam, hogy télen, amikor tombolnak a mínuszok és több méter hó esik egyik napról a másikra biztos tetszene-e...

sam_0024.jpg

Pont naplementekor értünk le a tengerpartra, egészen pontosan Portoroz városkájába, ami maga a szlovén riviéra: kaszinók, homokos strandok, égbe szökő hotelek, drága ékszerboltok. Minden, ami a gazdagoknak megdobogtatja a szívét. :) És persze nekünk is, mivel nyáron többször jártunk már itt, sok emlék köt ide. Épp ezért ejtettük útba Szlovénia kicsiny tengerparti szakaszát, hogy a téli hangulatba is belekóstolhassunk kicsit. (Vagy inkább tavasziba, hiszen ott március közepén már virágoztak a díszfák és virágillat lengte be a levegőt. :))

Piran szintén a szlovén tengerpart gyöngyszeme, bár jellegében inkább az Isztriai-félszigetre épült városkákat idézi. Már a rómaiak korában is volt itt település, a dombocska arculatát meghatározó városfal kiépítése ekkor kezdődött - ma erről lélegzetelállító kilátás nyílik az egész földnyelvre és Isztria északi csücskére is. Mint az megszokott, kis templomtorony magasodik a lépcsőzetesen egymásra épült házak fölé és a sikátorszerű kis utcák behálózzák az egész várost.

Mielőtt ténylegesen hazaindultunk volna, egy fél órás megállót még beiktattunk Strunjan városkája mellett. Ez a dimbes-dombos vidék tiszta Olaszország, elég csak megnézni az építészetét vagy az olajfák garmadáját. Mi viszont nem ezért jöttünk ide, hanem megnézni a tengerpart különleges sziklaképződményét, ami bár nem veszi fel a verseny mondjuk a doveri sziklákkal, de azért nagyon látványos. :) Egy egész tanösvény épült az itt található természetvédelmi területre, ami a turisták elől szinte teljesen rejtve marad, hiába töltöttünk el itt eddig jó pár nyarat, még sosem hallottunk róla.

És végezetül, ha Szlovéniában járnátok, feltétlenül ejtsétek útba Trojanét, ami a fánkkedvelők Mennyországa és mindössze negyed órára található Ljubljanától Magyarország irányába, közvetlenül az autópálya mellett. ;)

A bejegyzés trackback címe:

https://megallasnelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr198509626

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.